Polák Péter, Budapest
1. a) Egy számtani sorozat három egymást követő tagja (ebben a sorrendben): \(\displaystyle y\), \(\displaystyle x\) és \(\displaystyle 4x-5\). Határozza meg ezeket a számokat, ha összegük \(\displaystyle 1500\). (4 pont)
b) Hány olyan mértani sorozat van, amelynek első \(\displaystyle 5\) tagja között szerepel a \(\displaystyle 2\), a \(\displaystyle 8\) és a \(\displaystyle 32\), ha számít a tagok sorrendje is? (5 pont)
c) Rendezze növekvő sorrendbe az alábbi halmazok számosságát! Válaszát indokolja!
\(\displaystyle A=\{\text{Az }x^2+2x+1=2\text{ egyenlet racionális megoldásai}\}\);
\(\displaystyle B=\{\text{A~\(\displaystyle 40\) pozitív osztói}\}\);
\(\displaystyle C=\left\{n \;\Big|\; 3^{-n+1}>\dfrac{1}{27^3}, n\in\mathbb{N}\right\}\). (5 pont)
Megoldás. a) A három szám összege a középső tag háromszorosa. \(\displaystyle 3x=1500\), ebből \(\displaystyle x=500\). A sorozat differenciája \(\displaystyle (4x-5)-x=3x-5=1495\). Tehát a három szám: \(\displaystyle -995\); \(\displaystyle 500\); \(\displaystyle 1995\). Ezek valóban számtani sorozatot alkotnak.
b) A felsorolt számok önmaguk is egy mértani sorozatot alkotnak; \(\displaystyle q=4\) vagy \(\displaystyle q=1/4\). Ezért két eset lehetséges: (I.) az öt szám között is szomszédosak ezek vagy pedig (II.) az első, harmadik és ötödik tagjai a számötösnek.
I. Ha ezek szomszédos tagok, akkor a legkisebb sorszámú tag legfeljebb a harmadik lehet. Ez három lehetőség. Minden lehetőségben két sorozat van (\(\displaystyle q=4\) vagy \(\displaystyle q=1/4\)), tehát hat ilyen sorozat van.
II. Ha ezek nem szomszédosak, akkor \(\displaystyle q^2=4\) vagy \(\displaystyle q^2=1/4\). Mindkét esetben kétféle lehet a hányados: \(\displaystyle q=\pm2\) vagy \(\displaystyle \pm1/2\), tehát 4 ilyen sorozat van.
Összesen \(\displaystyle 10\) ilyen mértani sorozat van.
c) \(\displaystyle x^2 + 2x + 1=(x+1)^2=2\), ennek megoldásai \(\displaystyle \pm\sqrt{2}-1\), amelyek irracionálisak, ezért \(\displaystyle |A|=0\). A \(\displaystyle 40=2^3 \cdot 5\), tehát \(\displaystyle |B|=4 \cdot 2= 8\). A \(\displaystyle 3\)-as alapú exponenciális függvény szigorú monoton növekedése miatt a \(\displaystyle 3^{-n+1}>3^{-9} \) egyenlőtlenség pontosan akkor teljesül, ha \(\displaystyle -n+1>-9\), amiből \(\displaystyle n<10\) természetes szám, ezért \(\displaystyle |C|=10\). A számosságok sorrendje: \(\displaystyle |A|<|B|<|C|\).
2. a) Bizonyítsa be az alábbi állítást:
,,Ha egy derékszögű háromszög mindhárom oldalának hossza pozitív egész szám, akkor az átfogóhoz tartozó magasságának hossza racionális.'' (4 pont)
b) Írja fel az a) feladatban szereplő állítás megfordítását, és döntse el róla, hogy igaz vagy hamis! Válaszát indokolja! (3 pont)
c) Összeadtuk \(\displaystyle 27\) különböző prímszám négyzetét, és eredményül \(\displaystyle 155\;787\)-et kaptunk. Szerepelhetett-e a prímek között a 3? (5 pont)
Megoldás. a) Legyenek a befogók \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\), az átfogó \(\displaystyle c\), az ehhez tartozó magasság pedig \(\displaystyle m\). Ekkor ...
A KöMaL levelezős versenyei azon kevesek közé tartoznak, amelyek ingyenesek – immár több mint 130 éve! Sajnos azonban a KöMaL állami támogatásának rendszere az elmúlt évben jelentősen átalakult, a következő években az előre látható bevételeink várhatóan nem tudják fedezni a költségeinket.
Ezért kérünk mindenkit, aki szereti a KöMaL-t, létezését fontosnak tartja, hogy lehetőségéhez mérten támogassa a KöMaL-t kiadó MATFUND Alapítványt. Ha teheti, rendelkezzen adója 1%-áról az Alapítvány javára. Ezen kívül pedig, ha saját vagy céges lehetőségei megengedik, támogassa a KöMaL kiadását, a KöMaL tudáskincsének gondozását!
A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.
Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!
1. Határozza meg a természetes számok halmazának azt a legbővebb részhalmazát, amely értelmezési tartománya lehet az alábbi kifejezéseknek.
a) \(\displaystyle \log_x(-2x^2-7x+15)\) (6 pont)
b) \(\displaystyle \sqrt{\dfrac{x^2-2x}{-2x^2- 7x+15}}\) (6 pont)
1. Két pozitív szám számtani közepe \(\displaystyle 205\), a számtani és mértani közepük különbsége \(\displaystyle 160\). Melyik ez a két szám?
2. Számítsa ki \(\displaystyle x \in \mathbb{R}\) értékét, ha \(\displaystyle \overrightarrow{AB} \cdot \overrightarrow{AC}=0\), valamint \(\displaystyle A(x;7)\), \(\displaystyle B(4;-1)\) és \(\displaystyle C(x-11; -4)\).